Írtam a könyvajánlóba a Cukor Blues-ról. Itt már nem megyek bele.
Viszont elgondolkodtam, hogy mennyi cukrot is eszek, iszok egy nap.
A kávét már nem iszom cukorral, a kakaó és tea is csupasz. Igyekszem a cukros löttyöket is kiiktatni. Néha egy zéró cola. De erre sem akarok rászokni, azelőtt is jól el voltam nélküle. Inkább víz.
A joghurtot is cukor nélkül használom. Azaz natúr joghurt, amiben van némi cukortartalom hiába natúr!!
Általában étcsokit veszek, abból is a 70% felettit. és leginkább ritkábban. Ajándékba is ezt viszek, ha szeretik, ha nem. :S
A süteményekkel hadilábon állok. Külön bejegyzés lesz. Erre még ki kell találni egy stratégiát. Valami ami egészséges és édes és nem cukros. Főleg, ha mézre gondolok. :S
A zöldség félék közül jégsaláta szokott lenni itthon. Abban sincs cukor. :) ez is egy külön fejezet lesz. Pl: rágcsának jó a sárgarépa és társai, ezt hozott az egyik csoporttársam és olyan jóízűen ropogtatta, mintha valami klassz dolog lenne:)) Talán mert klassz is:)
Ami még cukros és azt hiszem öreg hiba nálam: a túrórudi.
Ma éppen a mozgólépcsőn bambultam az egyik bevásárló központban és az egyik fiatal eladó pultjára pont ráláttam. Az egyik amit már megszoktam- a telefon volt, hogy azt nyomkodta, a másik ami csak most tudatosult bennem: az energiaital és a túrórudi díszelgett az asztalán. Ez valahogy "jár nekünk". bár inkább az utóbbira értem csak. Nos szomorúan írom, de ez nem jár. Nem igazán minden nap jár. :S
Sokszor elnézem a munkatársaim amikor kávéznak, cukor + tejszínhab. Jól néz ki, de már nem tudom meginni. Nem megy. Egyszerűen hozzászoktam, hogy ízeket jobb érezni, mint azt hogy valami édes csak. S mellesleg nem is olyan nehéz megszokni. Van még mit alakítani, de Isten segít. Azt még idézem, a könyvből, a fentiből, hogy a cukor az olyan szénhidrát, aminek nincs tápanyagértéke és csak éhesebb marad az ember tőle. Hm... megéri?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése